Talajnedvesség elleni szigetelés pincefalnál és padló alatt

Talajpára, talajnedvesség, talajvíz — nem ugyanaz

Ez a leggyakoribb félreértés, és ez az oka a legtöbb sikertelen utólagos szigetelésnek. A három terhelési szint más-más rétegrendet és más-más anyagot kíván:

Tünet és ok — amit a fal mutat, és amit valójában jelent

A látható jelek megbízhatóan mutatják, hogy van baj, de önmagukban nem mondják meg, hogy mi a baj. Ugyanaz a sókivirágzás származhat talajnedvességből, csőtörésből és páralecsapódásból is — ezért kezdünk mindig feltárással.

• Sókivirágzás, fehéres kiválás a lábazaton vagy a pincefalon — a felszívódó víz oldott sókat hoz magával, ezek a párolgási zónában kikristályosodnak.
• Málló, porladó vakolat, jellemzően egy vízszintes sáv mentén — ez a párolgási front magassága.
• Dohszag, penészfolt a pince felső sarkaiban — ez gyakran inkább szellőzési és páralecsapódási probléma, nem talajnedvesség.
• Tartósan hideg, nyirkos falfelület — hőhíd és nedvesség együtt.
• Padlóburkolat felválása talajon fekvő padlónál — hiányzó vagy megszakadt vízszintes szigetelés.

A feltárás során megnézzük, hol van egyáltalán szigetelés, meddig ér, hol szakad meg, és milyen a talaj vízvezető képessége a fal mellett. Enélkül csak tippelni lehet.

Függőleges szigetelés — a pincefal külső oldala

A talajjal érintkező fal szigetelése akkor a leghatékonyabb, ha kívülről készül, mert ott a víznyomás a szigetelést a falhoz szorítja, nem pedig leválasztja róla. A jellemző rétegsorrend kívülről befelé haladva:

1. Feltárás és tisztítás — a fal kiásása az alapozás síkjáig, a régi, tönkrement bevonatok eltávolítása.
2. Aljzatelőkészítés — a falfelület kiegyenlítése, hézagok kiszedése, éles élek letörése, sarkok lekerekítése. Vályogos, morzsálódó felületre nem lehet lemezt fogadtatni.
3. Bitumenes kellősítés — alapozó, amely megköti a port és fogadóképessé teszi a felületet a lemez számára.
4. Vízszigetelő lemez — a vízterhelésnek megfelelő bitumenes lemezrendszer, folytonosan, a csatlakozásoknál átlapolással.
5. Védő- és drénréteg — HDPE szivárgólemez vagy védő-szűrő kompozit. Ez két dolgot csinál: mechanikailag védi a szigetelést a visszatöltéskor, és elvezeti a falhoz jutó vizet.
6. Hőszigetelés, ahol indokolt — zárt cellás XPS, amely nedves környezetben is megtartja a hőszigetelő képességét.
7. Szivárgócső és visszatöltés — mikroperforált drénszivárgó az alapozás mellett, szűrőréteggel, majd rétegenként tömörített visszatöltés.

Ez általános felépítés, nem kiviteli terv. A tényleges rétegrendet a feltárás eredménye, a fal anyaga és a megállapított vízterhelés határozza meg.

Vízszintes szigetelés — a talajon fekvő padló és a falcsatlakozás

A leggyakoribb hiba nem a felületeken, hanem a csatlakozásoknál keletkezik. Ha a padló szigetelése és a fal szigetelése nem ér össze folytonosan, a víz egyszerűen megkerüli mindkettőt.

• Folytonosság a fal–padló sarokban — a vízszintes és a függőleges szigetelést összefüggő rendszerré kell kapcsolni, megfelelő felhajtással.
• Felhajtások — a lábazaton a szigetelést a terepszint fölé kell vezetni, hogy a felfröccsenő csapadék se kerülhesse meg.
• Áttörések — közműbevezetések, ejtővezetékek: minden áttörés önálló csomópont, gyári idommal vagy méretre szabott szegélyezéssel.
• Utólagos falszigetelés csatlakozása — ha a falba utólag készül vízszintes zárás, azt a padlószigeteléshez kell kötni, különben csak a probléma helyét tolja el.

Az XPS szerepe — miért nem mindegy, melyik hőszigetelés kerül a földbe

Talajjal érintkező szerkezetbe csak olyan hőszigetelés való, amely tartós nedvességhatás mellett sem veszít a teljesítményéből, és elviseli a rátöltött talaj terhelését. Az extrudált polisztirolhab (XPS) zárt cellaszerkezetű, ezért a vízfelvétele elhanyagolható, és a hőszigetelő képessége tartós nedvességben sem romlik le.

A terméktípust a terhelhetőség dönti el, nem az ár. A gyártói alkalmazási táblázat szerint talajjal érintkező szerkezetben, vízszigeteléssel nem védetten:

Két kivitelezési szabály, amit nem lehet megkerülni

• Oldószeres ragasztó nem használható az XPS táblák rögzítésére — az oldószer megtámadja a habszerkezetet.
• Elválasztó réteg kell lágyítótartalmú vízszigetelő anyag (a PVC alapú szigetelőlemezek többsége) és a hőszigetelés közé, mert a lágyító vándorlása károsítja a habot.

Ami önmagában nem megoldás

Ezek a beavatkozások a helyükön hasznosak lehetnek, de az ok feltárása nélkül csak elfedik a tünetet — és jellemzően drágábbá teszik a végül mégis elkerülhetetlen javítást:

• Belső oldali festés, „vízzáró” bevonat — a nedvesség a falban marad, a párolgási front beljebb tolódik, a bevonat pedig előbb-utóbb leválik.
• Szárítóvakolat önmagában — a sókat képes megkötni és a felületet szárazon tartani egy ideig, de a vízbejutást nem szünteti meg.
• Injektálás okfeltárás nélkül — a kapilláris felszívódás ellen működhet, de nem véd a fal oldalirányú átnedvesedésétől.
• Drén önmagában — elvezeti a vizet, de ha nincs mögötte ép vízszigetelés, a fal továbbra is nedvesedik.

Mitől függ az ár?

• A feltárás mélysége és hossza — mekkora falfelületet kell kiásni, és géppel megközelíthető-e.
• A meglévő fal állapota — mennyi előkészítés, kiegyenlítés, hézagolás kell.
• A megállapított vízterhelés — ez dönti el a lemezrendszert.
• Hőszigetelés van-e, és milyen terhelhetőségi osztályban.
• Csomópontok száma — áttörések, lépcsők, sarkok, meglévő közművek.
• Hozzáférés — szűk telek, meglévő burkolat vagy növényzet visszaállítása.

Konkrét árat felmérés nélkül felelősen nem lehet mondani. Arról, hogy általánosságban mi mozgatja az árat, az árak oldalon írunk bővebben.

Gyakori kérdések